Olyan nagy tömegű égitest , mely valamely csillag vagy csillagmaradvány körül kering.
Merkúr: kőzetekből épül fel , egyenlítőjénél mért sugara 2439,7 km , 70% fémet és 30% szilikátot tartalmaz. Természetes élet kialakulása szinte lehetetlen a 442,5 K-s nagyon magas középhőmérséklet miatt.
Vénusz: légköre 92,5 % szén-dioxidból és 7,5 % nitrogénből áll. Folyamatos vulkáni aktivitást mutatnak a jelzők. Mivel semmilyen nedvesség nem található a légkörben, így a levegőnek nincs páratartalma.
Föld: 4.6 milliárd éve folyékony halmazállapotú volt. A gravitáció hatására alakultak ki a rétegek valamint a mai légkör is. Alakját két fizikai hatás tartja formában, az egyik az általános tömegvonzás a másik pedig a Föld tengely körüli forgás
Mars: becenevén Vörös bolygó, mivel a felszínét beszínezi a vas-oxid. Talajminták vizsgálata után tudósok kimutatták, hogy maga a bolygó képes lenne növényeket és élőlényeket ellátni.
Jupiter: Óriásbolygó, tömege két és félszer nagyobb mint a többi bolygónak együttvéve. Főként hidrogénből és héliumból tevődik össze. 67 ismert holdja van.
Szaturnusz: Szabad szemmel látható, jégből és kőzetdarabokból álló gyűrűrendszere van. Lapított gömb alakú gázbolygó.
Uránusz: Felfedezését 1781 óta ismerik, bár ekkor még üstökösként azonosították. Légköre héliumból, hidrogénből és minimális százalékban metánból áll.
Neptunusz: Nagysága a Föld 17-szerese, a negyedik legnagyobb gázbolygó. Szabad szemmel nem látható. Ugyanolyan részben tartalmaz héliumot, hidrogént és metánt mint az Uránusz.