A Foxpro
A Foxpro PC-n is futó, teljes egészében menüvezérelt adatbáziskezelő rendszer. Létezik DOS-os és Windows alatt futó változata is. Könnyedén készíthető segítségével ablakos, menüs adatbekérő- és megjelenítő képernyő. A grafikus felület tervezése, az adatbázis létrehozásának, módosításának, bővítésének megvalósítása az egér és menük segítségével történik, gyakorlatilag mindent megtervezhetünk a képernyőn és a forráskódot majd a Foxpro generálja nekünk. Ezzel lényegében megvalósítja a platformfüggetlenséget, vagyis ugyanazt a tervezetet lefordítva DOS, Windows vagy egyéb platformon, ugyanúgy működő programot kapunk. Egy Foxpro alkalmazás különböző objektumokból épül fel, amelyeknek együttesét projektnek nevezzük. Egy projekt több fájlt tartalmazhat, mégpedig típus szerint: táblázat, program (forráskód), index, képernyő, menü, stb.. A file-ok típusát létrehozásukkor kell beállítani. A következőkben röviden bemutatom a Foxpro for Windows menürendszerét, természetesen a teljesség igénye nélkül.
A Foxpro menürendszere
Mint a legtöbb menüvezérlésű programnak, a Foxpronak is az első menüpontja a FILE menü. Az itt található új almenüpontban hozhatunk létre új projektet, valamint az ehhez tartozó egyes objektumokat:
- Táblázat
- Program
- File
- Index
- Jelentés
- Cimke
- Képernyő
- Menü
- Lekérdezés
- Projekt
Egy táblázat rekordokból és mezőkből épül fel. Egy rekord tartalmazza az összetartozó mezőket, de természetesen minden rekord ugyanúgy épül fel. új táblázat létrehozásakor meg kell határoznunk annak szerkezetét, vagyis, hogy a rekordok milyen mezőkből épüljenek fel, mik legyenek az egyes mezők attribútumai. A mezőattribútumok:
- név: ezzel a névvel hivatkozhatunk a mezőre;
- típus: karakter, egész, lebegőpontos, dátum, ... ;
- hossz: meg kell adni a mező hosszát karakterekben;
- egyéb: lebegőpontos típus esetén meg kell adni a tizedesjegyek számát.
Mentés után kapunk egy táblázatfile-t, amelyben egyelőre csak a táblázat szerkezete van tárolva, vagyis létrehoztunk egy üres táblázatot. Mentés után lehetőségünk rá, hogy adatokkal feltöltsük az új táblázatot, de ezt megtehetjük később is, valamilyen képernyőt definiálva hozzá.
A program és a file típusokkal forrásnyelvi programot hozhatunk létre, azzal a különbséggel, hogy az első saját formátumban, míg a második ASCII formátumban menti el a programot.
Indexfilet csak akkor hozhatunk létre, ha előzőleg megnyitottunk egy táblázatot. Egy táblázatot indexelhetünk egy vagy több mező alapján. Ez azt jelenti, hogy az indexelt mező értékével, mint indexszel hivatkozhatunk az egész rekordra. Ebből adódóan vannak követelmények az indexmezőre nézve, például nem lehet két olyan rekord, amelynek az indexmezőjébe ugyanaz az érték van írva. Ilyen esetben több indexmezőt kell alkalmazni, egészen addig, amig minden rekordot egyértelműen azonosítani nem tudunk. Be kell még állítani, hogy milyen sorrendben történjen a rendezés (növekvő vagy csökkenő rendbe rendezi a program a rekordokat). A rendezés valójában csak az indexfile-ban történik meg, az eredeti táblázatfile nem módosul.
Amikor képernyőfilet hozunk létre, egy új menüpont a képernyő menüpont segítségével adatbeviteli, valamint adatkiíró képernyőket tervezhetünk. A képernyőre különböző objektumokat helyezhetünk a baloldalon látható ikonok segítségével. Ezeknek fentről lefele a következő a jelentésük:
- kijelölés: kijelölhetünk már létező objektumokat szerkesztésre;
- szöveg: feliratokat helyezhetünk el a képernyőn;
- mező: adatbeviteli vagy adatkiíró mezőt hozhatunk létre: aktivizálásakor megjelenik egy párbeszédpanel, amelyben beállíthatjuk, hogy bemeneti vagy kiíró mezőt akarunk létrehozni, valamint kiválaszthatjuk a módosítani vagy kiírni kívánt mezőt a bemenet vagy kimenet gombra kattintva;
- szerkesztési tartomány: kijelölhetjük a szerkeszteni kívánt tartományt;
- nyomógomb: nyomógombokat lehet elhelyezni vele a képernyőn, amelyek hatására pl. elindul egy másik program;
- választókapcsoló: gyakorlatilag megegyezik az előzővel;
- kiválasztónégyzet
- fiók
- lista: például listát készíthetünk egy táblázat egyik mezőjéről a rekordok kiiratása céljából;
- léptető: ezzel lehet megvalósítani például egy táblázatban a rekordok közötti mozgást adatbe- és kivitelnél;
- vonal: vonalat rajzol a képernyőre;
- téglalap: téglalapot rajzol a képernyőre;
- lekerekített téglalap: nevéből adódóan lekerekített sarkú téglalapot rajzol a képernyőre;
- kép: be lehet tölteni egy képet és megjeleníteni a képernyőn.
Az utolsó négy menüpont kivételével párbeszédablak jelenik meg a képernyőn, ahol megadhatjuk az adott objektum paramétereit.
A programcsomagról rengeteget lehetne még írni, de indulásnak talán ennyi elég. Ezekkel az egyszerű eszközökkel már létre lehet hozni egy adatbázist, felhasználóbarát képernyőket lehet tervezni az adatbevitelre és az adatkiírásra.